Hagyományok, jeles napok és jóslataink - Április

Április

Tavaszhó- Szelek hava-Szent György hava

 

Ez a hónap a várva várt megújulás ideje. Megérkeznek a fecskék, és a rég nem látott vándormadaraink. A kis bárányok is vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől". A hónap régi magyar katolikus neve Szelek hónapja. A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Szelek havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Báránytor - Rügyezés hava elnevezést használták áprilisra. A Nap a Bika jegyébe lép. Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez.

 

Április 1.- Bolondok napja:

Április elsejéhez - a bolondjáratás napjához - régebben több babonás hiedelem is kötődött. Úgy tartották, hogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás apostol, ezért ezt a napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották. 

Nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem. Az asszony- és lánynép feketébe öltözve ment templomba. 

Ha esett az eső abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.

Az "áprilisjáratás" sokakat beugrató, rászedő, tréfás, bolondozó, komikus szokása szinte egész Európa szerte ismert. A hagyomány gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és igen gazdag irodalma van már a letűnt századokból is az e naphoz fűződő, híres-hírhedt bolondériáknak. Ilyen volt például az augsburgi országgyűlés által 1538. április elsejére meghirdetett nagy pénzleértékelés, amely csak trükk maradt, és amire kegyetlenül ráfizettek a spekulánsok. 

Mivel április elseje a téli napfordulótól számított századik nap, ezért régente "száznapnak" is nevezték. Alkalmasnak vélték e napot a régiek az indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére és ettől számítva a századik napon várták a zsendülésüket.

A régi magyar kalendáriumok "Virághozó, vigasztaló Szent György havának" - is nevezik az áprilist, amikor már a gazdák figyelmét a sürgető, kinti tennivalókra terelte a gyümölcsfák virágait kipattantó vegetáció. 

"Nyessd a barackfát. Irtsd a kerti férget. Most ültesd, akkor lesz szép sűrű sövényed. Szőlőt is bujthatsz még, most a legjobb karózni. A palántát is lehet ki szabadba hozni" - ezt ajánlotta dédanyáink korában Szent György, azaz április havára a Bácskai naptár.

 

Április 6.-Vilmos napja: 

Vilmos napját, hatodikán, sokfelé nagy gondossággal figyelemmel követték a népi megfigyelők, és ha ezen a napon eső esett, akkor bizony a babonát sem nélkülözve, szűk esztendőt jósoltak. 

Április a "hét tél, hét nyár" időszaka, amikor az időjárásban szinte minden előfordulhat: a tikkasztó forróság, a virágszirmokat megdermesztő, hirtelen haragú hózápor, vagy a zsenge növényeket fenyegető, erősebb hajnali lehűlés. "Április esője elkergeti a fagyot" - mondogatták a gazdaemberek, és sokfelé a mennydörgésből is jó gabonatermésre következtettek.

 

Április 11.-Fehérvasárnap: 

Fehérvasárnap (latinul Dominica in albis) a húsvét nyolcadát záró vasárnap (tehát a nagyszombatot követő nyolcadik nap), amelyet a II. Vatikáni Zsinat óta húsvét második vasárnapjaként ismer a katolikus naptár. A nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ezen a napon vehették le a fehér ruhát, amelyet egy héten át viseltek.

Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok és fiúk közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

A fehérvasárnap népies neve a szokás miatt mátkálóvasárnap, vagy komálóvasárnap. Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment lányok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül. A fehérvasárnap szakrális tartalma a katolikus egyházban a halottakról való megemlékezés, a "halottak húsvétja". A nap neve a görög katolikusoknál tamásvasárnap.

 

Április 12.-Ceres ünnepe:

Április 12-én a gabonaanyát, Cerest magasztalták a Ceralia ünnepén. A népi kalendárium egyik jeles napját - április 12-ét - Szent Gyula Pápa névünnepe jelöli. Némi pontatlansággal, az esztendő századik napjaként emlegették a veteményezők, amikor már a dinnyések is hozzáfogtak a munkához. A dinnye ültetése után az asszonyok pördültek egyet, hogy amilyen gömbölyűre terül szét forgás közben redőződő szoknyájuk, olyan nagy kerek dinnyék teremjenek. A nap időjárásából ellentétes negyven napot jósoltak a legvénebb megfigyelők, és ezen a napon igyekeztek elvetni a dinnye mellett a krumplit és a salátát.

 

Április 12.-Gyula napja:

Másképpen száznapnak is hívták ezt a napot, hiszen ez az év századik napja. A tisztaság, és a takarítás ideje. E napon kitakarították a házakat, ólakat, ez emberem megfürödtek az állatokat lemosdatták. 

 

„Ha Gyulára kiderül, 

Tiborra már kizsendül,

György napjára kizöldül, 

Katalinra színesül.

Május éjszakáján,

Májfává ékesül.”

 

Április 14.-Tibor napja: 

Tibor napján, április 14-én ez a rigmus járta: 

"Tiborc király könyve szerint, ha zöldül a nyírfa, nem kell félni már a fagytól, akárki is írta"

Persze a szőlősgazdákat ekkor is a várható szőlőtermés érdekelte, így az ő mondókájuk szerint: "ha Tibor napján virágos a cseresznyefa, virágos lészen a szőlő is".

 

Április 24.-Szent György napja:

„Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!”

Ezzel köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek. Mindezt annak tudatában tették, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe Április 24-e, az igazi meleg idő eljövetelét jelöli, végezetét a szeptember végi Mihály arkangyal napja jelöli.

Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított hősiességének elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hívővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúként mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák melyben legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A páncélban lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette. Alakját Kolozsvári Márton és György prágai szoborcsoportja őrzi számunkra a legemlékezetesebben, aminek egyik hű másolata a mai napig Kolozsváron is megtalálható.

Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.

A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.

A lányok "szentgyörgyharmattal" mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a "bűbájos" vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.

Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni. Gonoszjáró napokon ezért az Egriek a nyakukba akasztott zacskókban, más vidékeken az emberek a zsebükben néhány szem babot hordtak magukkal a rontás ellen. A jó babtermést elősegítő hiedelmeket is ismerünk. 

 

Április 25.-Márk napja:

Április 25-e Szent Márk evangélista ünnepe, ez a nap a búzaszentelés napja, amely antik hagyományokat őriz. A rómaiak ezen a napon köszönetet tartottak és áldozatokat mutattak be Robigo istennek, hogy a vetéseket védje meg a rozsdától. Ha ekkor már a fürj el tud bújni a vetésben, és netán még az ég is megdördül, akkor a néphit szerint, gazdag lesz az aratás.

 

Népi időjárás megfigyelések:

április esője elkergeti a fagyot

áprilisi hó, nem jó

áprilisi hó trágyáz, márciusi szalmáz

április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves

lucskos áprilist, virágos május és száraz június követ

áprilisi zivatar kergeti a fagyot

hideg április, rossz esztendő

 

Hiedelmek:

„A ki a szemét szentgyörgynapján, napfelkelte előtt megmossa, abban az évben nem lesz szemfájása.

A ki kora tavaszszal (szengyörgynap előtt) dörgést hall, a közelében talált mesgyén húzódó kerítést rázza meg s utána a földön hármat hömbölyögjön s e közben a földet csókolja meg, akkor az illető abban az évben nem lesz beteg, különösen hasfájós s köszvényes nem.

A mely vadász a szentgyörgynap előtt talált kìgyót fujtásul a puskába tesz s belefojtja, biztos lövése lesz, mert puskája hasznát nem lehet elvenni.

A mely férfi olyan pálczával üt a leányra, a melylyel szentgyörgynap előtt kìgyót ütöttek agyon, a leány nem tud elmaradni tőle.

A ki szentgyörgynap előtt eleven kìgyót lát, az abban az évben egészséges marad, a ki pedig döglöttet vesz észre, beteg lesz.

A szentgyörgynap előtt fogott kígyót a földre helyezik, akár elevenen, akár döglötten s talpukat rajta végig húzzák, hogy a láb töréses ne legyen.

Amely kígyó szentgyörgy nap előtt rejtekhelyéből előjön, az vesztét érzi s el is vesz. Az ilyen kígyók bűnös dolgot cselekedtek, pl. valakit megcsíptek.

Dühösség ellen szentgyörgynap előtt fogott istenbogarat (katiczabogár) megszárogatják, megtörik s pálinkában a betegnek adják.

Szeplő ellen szentgyörgynapján vagy pünkösdkor hajnalban búza, lencse vagy meggyfa harmattal avagy rózsa levével kell az arczot megmosni.

A hány nappal szentgyörgynap előtt a béka megszólamlik, annyival tovább hideg idő marad.”