Irodalom
Gárdonyi felismerte, hogy a zenének közvetlenül az érzelmekre ható hatalmas ereje nélkül nem lehet sikerrel elvégezni az emberi tudatformálás hatalmas munkáját. A kiadvány a közfelfogásban ismeretlen oldalát, a „muzsikáló Gárdonyit” mutatja meg, követendő példának állítva elsősorban azok számára, akik a jövő nemzedék művelődését szolgálják mind iskolai, mind iskolán kívüli munkában.
Népi ismeretanyag a magyar költők verseiben. Aki magyar verset olvas, az óhatatlanul beleütközik a nép (mára már elfeledett) szókincsébe. Barsi Ernő hat híres költő versein át tárja elénk a falusi ember szavait és ismeretanyagát, segítve ezzel a versek megértését.
Népdallá vált Petőfi versek
Közreadásával az a cél, hogy előadásokon, ünnepélyeken megszólalhassanak, mert a legszebb szavaknál is mélyebben tudják megmozdítani, alakítani az emberek érzelmi világát. Mert Petőfiről, úgy is lehet méltóképpen megemlékezni, ha ilyenkor a zene is felcsendül, és megszólalhatnak Petőfi népdallá vált versei is. Ám a népdal azért is mindenki kincse, mert mindenki tudja énekelni. Ahol megszólalnak, ott igazán érzik az emberek, hogy mennyire mélyen él Petőfi a magyar nép szívében.
Tisztelt Olvasó, nem kell különösen sokat keresnie, de ha mégis úgy lenne, akkor ezt megelőzve elmondom, hogy a cím egy „elferdített” József Attila sorból származik. Az eredeti így szól: Jut az ember két virághoz… Tehát csak a virágot cseréltem ki, de József Attilára gondolva tettem, hisz ő nem is egy versében a világra a virágot rímelteti, vagy épp fordítva. Néhány ilyen sort ide másolok.
Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton –
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.
Kertész leszek
