Olasz Valéria: Mindörökké kikelet

Ár:

2.800 Ft

Szerző:	Olasz Valéria
Kiadás éve:	2017
Válogatott versek
Kiadó:	Magyar Kultúra Kiadó Kft.
Katalógusszám:	MKK080
ISBN:	978 615 5746 02 4
Elérhetőség:	Raktáron
Szállítási díj:	1.269 Ft
Várható szállítás:	2025. május 07.
Kívánságlistára teszem

Leírás Tartalomjegyzék Paraméterek

Leírás

Olasz Valéria költészete egyre fényesebben ragyog a magyar líra csillagtérképén. Éppen száz verset számláló legújabb kötete nyelvi erőt, artisztikus szépséget és emberi mélységet sugárzó versek gyűjteménye.

A nyelvi tradícióból, kulturális emlékezetből és erős hagyománytudatból forrásozó, tág horizontú verseskönyv tematikai, hangnembeli gazdagságával, alaki-formai változatosságával lepi meg az olvasót. Az életmű korábbi értékeit és újabb vívmányait hosszmetszetben és kereszt-metszetben láttató kötetben - minő ritkaság ez manapság - olyan költő jelenik meg, aki tud súllyal terhelve repülni. Megannyi - természet-, haza-, szerelem- és istenélmény által motivált - remekbe szabott alkotás született eme különleges adottság révén.

A legtitkosabb ultrahangokra is fogékony ciklusában (Az idő rengetegében) a költő minden idegszálával megéli és hitelesen közvetíti a minden tudás alapját képező legfőbb tudást: „az egész-nek része csak az lehet, ki szíve részévé tette az egészet.” Hibátlan poézissel és magasrendű erkölcsiséggel megformált ikonikus verseiben (Negyven év; Úton; Holdtövises éjszakából; Árva anyák; Veronai éj) kiváltképpen hangsúlyosan jelenik meg ez a művészi-emberi hitvallás.

A Fennvalóhoz és a teremtett világhoz a kreatúra-tudat méltóságával és alázatával forduló lírai alany a liturgia költészetét a költészet liturgiájává avatja. A spirituális mélységeket és magas-ságokat érintő s eközben egyetemes érvényű létigazságokat közvetítő opusok riadalom és remény-kedés köztes pozíciójában fejezik ki a Szent Ágoston által megfogalmazott és változó intenzitással mindannyiunkban jelenlévő érzést: „Magadhoz igazítottál bennünket, Uram, ezért nyugtalan a mi szívünk, míg Benned meg nem nyugszik”.

A szerző értékvilágát tükröző értékjelképekből teljesen nyilvánvaló, hogy Olasz Valéria az elhívás útján járó hűségesek fajtájából való, aki saját növéstervére, önnön transzcendenciájára figyelve egy pillanatra sem feledkezik meg írástudói felelősségéről. Ugyanakkor a Dsida Jenőre, illetve Assisi Szent Ferencre valló életszépséget, életértéket, életörömöt, s a mindezek foglalatát adó életszentséget is szüntelenül szem előtt tartja és artikulálja költészetében.

Kozmikus bukolikára hajazó, a lét kozmoszát megéneklő líravilágában a dolgok, jelenségek, emberi minőségek evangéliumi esztétika jegyében való megérintése, megszólítása és néven neve-zése történik. Jól tudván és mélyen átélvén a Reményik Sándortól ismerős gondolatot: „Istenben az ember sír fel, emberben örül az Isten”.

Olasz Valéria szakrális élménykörben fogant kötetében a kétezer éves kultúrhistóriai hagyomány lényegszerű üzeneteire koncentrálva úgy értelmezi újra evangélium és esztétikum viszonyrendszerét, hogy eközben az Istenre való ráutaltságot, a Gondviseléssel folytatott állandó párbeszédet elemi szükségletként és alapvető létfeltételként mutatja föl. Abban az értelemben is, ahogyan az egzisztencia és transzcendencia kapcsolatáról gondolkodó Weöres Sándornál olvasható: „Isten rajtad: végtelen könny; Isten benned: végtelen mosoly”. Az eszmélkedésre hívó verses-könyvet leginkább talán az avatja élményszerűen egyedivé, hogy a szeretetmisztikát a tudás-misztikával képes ötvözni. Ezáltal új dimenziókat nyitva az ön- és létmegértés számára.

Jó okkal remélhető, hogy a mesterségbeli gazdagodást jelző, kiteljesedés felé mutató kötet sokakhoz utat talál, s a reménybeli olvasókban is fölkelti a személyes érintettség és érdekeltség élményét, a teremtményi tudat derűt, harmóniát s csöppnyi öröklétet kigyöngyöző, soha el nem múló emberi vágyát.

Olasz Valéria tisztaságot sugárzó és tisztaságot követelő verseit jó szívvel ajánlom mindazon olvasó figyelmébe, akik változatlanul hisznek a lélek varázshatalmában és a szakralitáson alapuló, hiteles emberi szó megtartó, életalakító erejében. Ködöböcz Gábor -

irodalomtörténész

Tartalomjegyzék

Előszó 5

I. HATÁRTALAN ÉGBOLT 7
Hűs/ég 8
Mindörökké kikelet 9
Kék bolygó 10
Én szeretem… 11
Üzenetek 12
I. Erdélyhez 12
II. New Yorkhoz 13
III. Szebb ott az ég 14
Holdfogyatkozás 15
Találkozás a tengerrel 16
Büszke fák 18
Kétéltű Duna 19
Hazai égbolt 20
Hazai föld 22
Hazai réten 23
Ősz-anyámhoz 24
Áprilisi Európa 25
Forradás 26
Levél lányomhoz 28
II. ÁHÍTAT 29
Őslelet 30
Hármasének 31
Föld-zsoltár 31
Víz-zsoltár 32
Emberi zsoltár 33
Fohász 34
Lélekmadár 35
Léleklajtorján 36
A festő monológja 37
Nem vagyok még készen 38
Szüntelen 39
Szeretet koldusa 40
A fotós 42
Főnixmadár 43
Megúsztam hát 44
Kenyér 45
Téli madaram 46
Megtisztulás 47
Ó, elmondanám… 48
Advent idején 49
Adventi emlék anyámmal 50
Mindennapi 51
Metamorfózis 52
Az idő malmában 53
Hagyaték 54

III. AZ IDŐ RENGETEGÉBEN 55
Pihenő idő 56
Úton 57
Negyven év 58
Gyerekkorom 60
Holdtövises éjszakából 62
Szülői ház 65
Apám 66
Simon Anna 67
Így látlak… 68
Kérlelő 69
Árva anyák 70
Angyali lét 71
Hazajárok 73
Radnóti halálára 74
Borostyán-úton 75
Tavaszi évnapra 76
Bizonyosság 78
Veronai éj 80
Szárnyalás 81
Akár a csillagok 82

IV. FÉNYEK VIRÁGZÁSA 83
Fények virágzása 84
Tavaszi hexameterek 85
A tőzike hangja 86
A nő 87
Női parafrázisaim 88
Tavasz felé 89
Lányom 90
Fák 91
Hibiszkusz 92
Levendula-dal 93
Madárles 94
Nyár 95
Anyám őszirózsái 96
Őszi tangó 97
Hóvirágok 98
Párduc 99
Álomvirágok 100

V. SZÖKEVÉNY SZAVAK 101
A vers 102
Ars poetica 103
Attitűd 104
Költészet napján 105
Szűz szirmokra 106
Versünnepre 107
Szökevény szavak 108
Bennünk ring a világ 109
VI. HŰSÉG 111
Velem jössz-e? 112
Ő(sz)t várva 113
Kinyílok 114
Dal 115
Vízum nélkül 116
A perc 117
Ölbe temetve 118
Félénk szerelmes vers 119
Bújtató 120
Fogadalom 122
Földöntúli 123
Érintetten 124
Hűség 125
Régimódi szerelmes levél 126
Lehunyt pillám alatt 127
Hontalan 128
Óda 13

Paraméterek

Borító	Puhatáblás
Oldalszám	139
Nyelv	magyar
Méret	132 x 207 mm
Súly	178 g

Kategóriák / Termékek