Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Móser Zoltán: Olvasatok III. Magyar írókról és költőkről középiskolásoknak

Ár:
3.400 Ft (3.238 Ft + ÁFA)
Ez a könyvsorozat – 10-15 oldalas esszék összefűzése –mivel a középiskolásokat célozza meg, elsősorban azokról az írókról és költőkről szól, akik neve szerepel a tankönyvekben. De nem tankönyv, hanem azok kiegészítője. Célja, hogy kedvet ébresszen az olvasáshoz. A diákok mellett ezt a sorozatot a volt diákok, a szülők, és a magyar tanárok éppúgy tudják használni, mint a külföldi egyetemeken magyart tanuló hallgatók, vagy bárki más, akit érdekel a múltunk, kultúránk egy szelete, a magyar irodalom. Erre gondolva próbálom meg „ehetővé és fogyasztgatóvá” tenni azt, amiről a tankönyvek, mert elsősorban irodalomtörténetet tanítanak, nehézkesen, tömören beszélnek. Ezért is arra törekedtem, hogy ha valaki elolvassa az első oldalt – és ha ő ezt érdekesnek találja, – tovább is olvassa. Ha ez történik, akkor talán kedvet érez az olvasáshoz.
Még egy fontos megjegyzés: itt életek és művek, illetve részletek szerepelnek regényekből, költeményekből. Nem életrajzok és nem teljes, mindenre kiterjedő elemzések. Nyilván felmerül az a kérdés, hogy miért térünk ki egy-egy író, költő életének döntő fontosságúnak ítélt eseményére, traumáira, élményeire, emberi kapcsolataira, politikai és morális lelki válságaira, néha pedig a súlyos, gyógyíthatatlan betegségére. Kántás Balázst idézve – akiről szó lesz még Babits kapcsán –, bár e tények másodlagos jellegűek, azaz „talán nem vezethetőek le belőlük egyértelműen a különböző elemzett versszövegek üzenetei és poétikai sajátosságai, az értelmezéshez mégis elengedhetetlen, hogy ismerjük és a lehető legnagyobb mélységig megértsük egy-egy költő, író életrajzát, költői és emberi habitusát, személyes világreflexióit, s azokat az eseményeket, melyek befolyásolták pályája alakulását, költői hangját, s megrajzolták alkotói korszakának határait.”
Kiadó: Magyar Kultúra Kiadó Kft.
Katalógusszám: MKK103
ISBN: ISBN 978 615 5746 16 1
Elérhetőség: Raktáron
Szállítási díj: 927 Ft
Várható szállítás: 2021. szeptember 23.
Menny.:db

Leírás

Mi az irodalom? Az irodalom alatt az emberi szellem írásba foglalt műveink bizonyos összességét értjük. Így kezdi bevezetőjét a „kis Beöthy” 1887-ben.
A nemzeti, vagyis a magyar irodalmat, amely szelete az egyetemesnek, úgy határozza meg, hogy magyar nemzet nyelvén készült „elmetermékek” összessége.
Maga az „irodalom” szó még igen fiatal, Szemere Páltól származik 1839-ből. Annyit jelent, mint írások összessége. Rögtön hozzá kell tennünk azonban, hogy mi ma az irodalmat nem írásban, hanem nyomtatásban ismerjük, vagyis, hogy ez az írás itt nyomtatást is jelent. Azonban ez a kis kiszélesítés még nagyon kevés. Tudjuk, hogy amit ma irodalomnak érzünk, régen általában nem volt leírva, sőt ma is van népköltészet, amely nem írásban, hanem szóban terjed. Az irodalom fogalmát tehát ki kell terjesztenünk a nyomtatásra, de a le nem írt, nem-nyomtatott szövegekre is. Szabatosan azt kell mondani, hogy az irodalom a nyelvi művek bizonyos összessége.
Ebben a tágabb értelemben használjuk a valóságban is nagyon sokszor a szót, amikor olyan művekre is alkalmazzuk, amelyek nyilvánvalóan nem tartoznak hozzá (pl. kórbonctani irodalom). Az irodalomtudomány fejlődése során nagyon sokáig így is értették az irodalom szót: mindent, ami le volt írva, utóbb nyomtatva, hozzászámították. A legelső irodalomtörténeti lexikonok, az irodalomtörténet-írás ősei, meg is említenek mindenféle írott művet, tudományos-, közéleti- és gyakorlati írást.
Ám nyilvánvaló, hogy a tisztán gyakorlati vagy tisztán elméleti művek nem tartoznak hozzá az irodalomhoz. – Persze ezt könnyebb így kimondani, mint keresztülvinni. (…) Mi mondja meg, hogy egy gyakorlati vagy elméleti mű hozzátartozik-e az irodalomhoz vagy nem? Szokták mondani, hogy csak a szépirodalom tartozik hozzá. De mi a szépirodalom? Olyan művek, amelyekben művészet van? – olyan írásművek, amelyek a képzelethez és az érzelemhez szólnak? – a szórakoztató írások?
A gyakorlati és elméleti művek akkor tartoznak az irodalomhoz, ha van bennük valami, ami több, mint gyakorlati és elméleti. Mi ez a valami, ez a több? – Gyakorlati és elméleti mivoltukon túl művészet, azaz esztétikum is van bennük.(…) Az irodalom tehát olyan nyelvi művek összessége, amelyekben esztétikum van, vagy ahogyan egy jeles francia irodalomtudós, Van Thiegem mondja irodalomelméleti könyvecskéjében: az irodalomhoz tartozik az a mű, amelyről esztétikai ítéletet lehet mondani.

 

 

Tartalomjegyzék

Az Olvasatok rövid ismertetése  7
Fazekas Mihály
A főhadnagy Fazekas Mihályról 9
Csokonai Vitéz Mihály
Akit Cimbalomnak hívtak
Az énekes és dalos Csokonairól 19
Czuczor Gergely
Czuczor Gergely, a költő, a szótár- és népdalíró szerzetes 31
Jókai Mór
Jut eszembe: Jókai 48
Petőfi Sándor
Mozaik-képek Petőfiről – Petőfihöz 63
Tompa Mihály
Fejezetek, történetek, szomorúságok 85
Madách Imre
Mondottam ember…
Vélemények Madách Tragédiájáról és Madáchról 100
Arany János
Hogyan írjunk balladát?  108
Hogyan írjunk balladát Szondi Györgyről?  127
Kodály Zoltán
Adyról is, Kecskeméti Vég Mihályról is 146
Babits Mihály
Minden nagyon olyan volt 155

Paraméterek

Borító Keménytáblás
Oldalszám 162
Nyelv magyar
Súly 400 g