Hagyományok, jeles napok és jóslataink Október - November

OKTÓBER 

Jeles napok októberben:

• Ferenc napja (október 04.)
• Dénes napja (október 09.)
• Szent Teréz napja (október 15.)
• Gál napja (október 16.)
• Szent Vendel napja (október 20.)
• Orsolya napja (október 21.)
• Dömötör napja (október 26.)
• Simon, Júdás (október 28.)

A népi kalendárium Mindszent havának nevezi októbert, igaz, hogy Mindenszentek ünnepe már a következő hónap első napjára esik. Máskor is előfordul, hogy az adott hónapban kezdődő csillagjegy időszakának jeles napja kapcsolódik a hónaphoz, bár maga az ünnepnap kiesik a naptári időszakból.

Az Arvisurák szerint Magvető hava, hiszen az őszi vetés ideje ez a földeken.

A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. Hiszen az október a szüret hónapja a vele járó ünnepségekkel-mulatságokkal együtt. A korai fajták szedését ugyan már szeptemberben elkezdik, de az „igazi” szüretet Teréz indítja 15-én. A tokaji aszúszőlőt pedig hagyományosan csak október végén, 28-án kezdik szedni: „Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ” – szól a hegyaljaiak régi törvénye...

 

Juhász Gyula: Október, részlet

„Szüret tüzei égnek,

Szólnak szüreti nóták

S a szőlőhegyek hátán

Venyige lombja pirkad

És megszépül csöndesen

Az egész mulandóság.”

 

Népi megfigyelések:

• ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
• az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
• sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
• ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
• ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

Mit jövendöl október hónapra a 100 éves naptár?

Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.

Október 1. – Hedvig napja

Az őszi lombhullás kezdete. A szabadban tartott szarvasmarhákat ekkor hajtják téli szálláshelyükre.

Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja

Assisi Szent Ferenc, a ferences rend megalapítója 1181-ben született, s az evangéliumi szegénységet, alázatosságot hirdette. Egyes vidékeken úgy tartja ahagyomány, hogy Ferenc hete a legalkalmasabb a búzavetésre; ha Ferenc nap előtt vetik el a búzát, az gazos, gyomos lesz.

A Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé a búzavetés kezdetét, és ezt a dátumot a háziasszonyok is számon tartották. A vetés napján, hogy majd jól teremjen a mag, nem sütöttek kenyeret, ám ha még kotlós ültetésre szánták magukat, nyírfaágat tettek a tyúk fészkébe, ami a hiedelmük szerint megvédte a tojásból kikelő csibéket a gonosz hatalmától.

1182-ben született Giovanni Bernardore, aki később Assisi Szent Ferenc néven vált ismertté a keresztény egy-házban. Az eleinte könnyelmű életű, jómódú fiatalember egy súlyos betegségből felgyógyulva teljesen megváltozott, és minden idejét betegek ápolására, nyomorultak gyámolítására fordította. Pénzt koldult és apja üzletében azért dolgozott, hogy egy romba dőlt kis Mária kápolnát helyreállítson. Később eladta minden örökölt vagyonát, és bűnbánást hirdetve bejárta az egész országot. Assisi Szent Ferenc emléknapja a néphagyományban a szüret kezdetét is jelentette. Sokfelé előző nap kanászostorral durrogtattak a szőlőhegyen, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.

Október 9. - Dénes napja

A régi szüreti szokásaink a magyar közösségi élet legkiemelkedőbb ünnepei voltak. Ilyenkor az egész évi mezei munka sikerén, a betakarításon érzett öröm is mámoros kifejezésre jutott. Valamikor a szüret időszakára még a törvénykezés is szünetelt, és a diákok is vakációt kaptak. Sokfelé zeneszó, mozsarak durrogtatása jelezte a nagy eseményt. A gazdát a szüret végén díszes szőlőkoszorúval köszöntötték, amire természetesen a birkagulyásos lakoma, meg a bál következett.

Véletlen-e, vagy nem, ám tény és való, hogy október havára, történetesen kilencedikére esik a Dénesek neve napja. Szófejtő nyelvészeink megállapították, hogy a közkedvelt és elmagyarosodott utónév tulajdonképpen görög eredetű, sőt mi több: a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti. Mindenesetre a népi kalendárium a szüret-idő e jeles napját inkább az időjósok figyelmébe ajánlja, merthogy a mártír püspök, Dénes névünnepe "megmutatja" a telet, ugyanis, ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felől fú a szél, és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben.

Október 15. - Szent Teréz napja

Teréz napja sokfelé dologtiltó napot jelentett az asszonyoknak: nem moshattak, kenyeret sem süthettek. Sok vidéken szüretkezdő napot jelentett. E nap környékén szokott beköszönteni hazánkban a vénasszonyok nyara: ilyentájt a hűvös, de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes időszak igen kedvező a szüretelőknek, és a lakodalmasoknak.

Hajdanában a legtöbb borvidékünkön ekkor kezdődött a szüret. A nehéz, de örömteli munka nyitányát, a "szőlőhegy felszabadítását" sokfelé durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdették. A szedőlányok görbe kést, kacort, vagy szőlőollót ragadtak és csoportosan énekelve indultak a tarkálló tőkesorok közé. Mögöttük a jókedvű férfinép öntötte puttonyba a kövér fürtöket.

Gazdag spanyol család gyermekeként született az ó-kasztíliai A vilában 1515-ben Teresa, aki szülei akarata ellenére tizennyolc évesen karmelita kolostorba vonult. Példamutató ájtatosságán és szent életén túl egyházi feletteseinek a kolostori szabályzat megszigorítását javasolta. 1562-ben IV.Pius pápa felhatalmazására a karmelita rend női ágának megreformálásához fogott, majd a szigorú rendszabályok alapján működő első avilai kolostor főnöknője lett. Tizenhat női, és tizenöt férfi szerzetesrendet alapított. Egyházi elöljárói tanácsára számos könyvet irt a misztikus teológia témakörében, amelyeket több nyelvre lefordítottak. 1582-ben halt meg az ó-kasztiliai Alba de Liste kolostorban. Negyven évre rá, XV. Gergely pápa a szentek sorába iktatta.

Avilai Szent Teréz napja - a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének a tiszteletére - főként a délvidéki magyarság körében asszonyi dologtiltó nap volt. Tartózkodtak a nagyobb házi munkáktól: ilyenkor a nőknek tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra és a lakóira. Századunk praktikus, ám sokkal prózaibb hagyománya, hogy Teréz napjával kezdődik a hivatalos fűtési szezon.

 

Október 16. - Gál napja

A halászat befejező napjának tartották. Ekkor vetették ki utoljára a hálójukat a halászok, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, halat fogni már nem lehet. Gál napja a makk érésének kezdete is.

afféle határnapnak számított a földművelésben. Minthogy rendszerint ekkorra érett be a makk, a bakonyi falvakban - meg másutt is - ekkor csapták ki ingyen hizlalásra a disznókat a tölgyesekbe. A nálunk is népszerű, középkori bencés szerzetes névünnepének időjárásából már a következő nyárra jósoltak a népi megfigyelők: "Ha megizzad a szent úr - állította a rigmus -, és nem köll néki ködmön, esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön".

Gál napja a paraszti életben a szántásnak és az őszi búza vetésének is az ideje, de érdekes hagyomány terjedt el a középkorban az ír származású bencés-rendi szerzetes névnapjához kapcsolódva: a könyvtáráról és iskolájáról híressé vált Szent Gallen kolostorának alapítója a deákok egyik védőszentje lett, és mivel neve a latin gallus, azaz kakas szóval egyezik, neve napján "kakas-ünnepeket" (kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást) rendezett a diákság.

Október 18. – Lukács napja

A gesztenyeszüret ideje. Pécsváradon e napon leányvásárt is tartottak. Itt választották ki a legények leendő párjukat, ezért figyelték a lányok járását, viselkedését.

Október 20.—Vendel napja

Szent Vendel a magyar néphagyomány szerint a pásztorok, a juhászok és a jószágtartó gazdák védőszentje. E napon nem fogták be az állatokat, és nem hajtották vásárra sem.

Szent Vendelnek a jószágtartó gazdák és juhászok patrónusának régi jeles napja, az esedékes korai fagyok miatt, a kinti munkák mielőbbi befejezésére emlékezteti a betakarítókat. Vendel egyébként a legenda szerint a VII. században élt ir királyfi volt, aki Rómába zarándokolt, majd Tier környékén remetéskedett, és pásztorként szolgált. A kezében kis bárányt tartó szobra, mint az állatok védőszentje, hazánkban is sokfelé megtalálható a falvak határában, a legelők szélén. Régebben a tiszteletére tartott Vendel-napi miséről szentelt vizet vittek haza, amit a jószágok ivóvizébe öntöttek, védekezvén a bekövetkező bajok ellen.

Október 21. – Orsolya napja

Dunántúlon, a Somló-hegy környékén szüretkezdő nap. A káposzta, a kerti vetemények betakarításának napja is. Időjárásjósló nap: azt tartották, ha szép az idő, karácsonyig enyhe marad.

Roppant népszerű név volt nálunk hajdanában - a 21-ére eső - Orsolya. Névnapjuk időjárása a várható tél megmutatója, míg egy másik régi babonás hiedelem úgy vélte, hogy az Orsolya-napi szép idő Karácsonyig is eltarthat. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte, és ekkor kezdték a szüretet a Somló hegyen. Ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók meg forralt bort kaptak.

Október 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét, akármilyen drága volt is a "petró". A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Halak (Begyűjtés) hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.

Október 26. - Dömötör napja

Hazánk keleti felében Szent Dömötör a pásztorok oltalmazója, ezért Dömötör napja is pásztorünnep. Van, ahol juhászújévnek is nevezték ezt a napot, mert ekkorszámoltak el a juhászok a gazdáikkal, és ekkor újították, vagy szüntették meg a szolgálataikat. A Dömötör napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

Dömötör, azaz Szent Demeter napja, október 26-a, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt. Ekkor számoltak el a gazdáknak a rájuk bízott falkával, és ekkor szerződtek a következő évadra. A napot juhászújévként, nevezetes bálját juhászbál, juhásztor, juhbál és Dömötörözés néven emlegették.

Különösen híresek voltak az alföldi Dömötörözők több napon át tartó ünnepségei. Szegeden a tanyai pásztorok zászló alatt vonultak fel a Dömötör-templom búcsújába, ahol a mise utáni bürgepaprikás - lakomán ott voltak a város vezető emberei, és a csábító dudaszóra olykor bizony táncra perdültek még a tisztelendő urak is.

Ha ilyenkor - 26-a táján - a nyájat terelő juhászt a fagyos szelű Dömötör "táncoltatta", abból a tapasztalt pásztorok kemény telet jósoltak.

Október 28.—Simon-Júdás napja

Tokaj-Hegyalján, ahol sokáig érik a szőlő, a hagyományszerint e napon kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kötődnek. Közvetlenül a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő szüreti bál.

Október huszonnyolcadikán a bibliai két apostol közös névünnepét így foglalta rímbe a régi parasztregula: "Megérkezett Simon, Júdás, jaj neked már pőre gatyás." Régen Hegyalján ekkor kezdődött a szüret, biztatásul pedig az októbervég didergős munkájához ez a rigmus járta: "Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás várj Simon- Júdára."

A két tanítvány emléknapja (október 28.) nem csak szüretkezdőként vált ismertté a néphagyományban, mert Baranyában időjósló napként tartották számon, ami a hideg ősz beköszöntését jelentette. Úgy mondogatták: "Eljön a Simon, Júdás / Dideregve fázik a gulyás."

 

NOVEMBER

Szent András hava

Őszutó - Enyészet hava - Disznótor hava

Jeles napok novemberben:

Mindenszentek napja (november 01.)

Halottak napja (november 02.)

Szent Hubertus (november 03.)

Szent Márton napja (november 11.)

Erzsébet napja (november 19.)

Katalin napja (november 25.)

András napja (november 30.)

November első napján ünnepli az egyház azokat a szenteket, akik saját nevükön nem szerepelnek a naptárban. Mindenszentek délutánján – épp úgy, mint ma – tele voltak a temetők a sírokat díszítő hozzátartozókkal, este pedig azokkal, akik gyertyát gyújtottak a megholtak lelki üdvéért. A sírokon égő gyertyák fénye az örök világosságot jelképezi.

Másnap, 2-án van Halottak napja, a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ehhez a naphoz több tiltó szokás is kapcsolódik. Az ünnep hetében tilos volt mosni, meszelni vagy fokhagymát ültetni. A Felső-Duna mentén hitték, hogy a halottak hetében a család megholt tagjai is hazalátogatnak, ezért e héten nagytakarítást tartottak.

Szent András havában emlékezünk halottainkra, és a naptárban név szerint nem említett, megdicsőült lelkekre. Az őszutónak nevezett hónapban több hiedelem foglalkozik szerelmi jóslással, házassági jövendöléssel, de ebben az időszakban ünnepeljük libalakomával Szent Márton ünnepét, és ekkor iható az új bor.

A hiedelem szerint az egészség megőrzéséhez ilyenkor elsősorban a tyúkmonyt (tojást) és mézet kell fogyasztani, de megengedett a tehénhús és a gyümölcs is. Inni csak módjával és főleg gyógynövények főzetét szabad. Ártalmas és ezért kerülendő bármilyen állat fejének a megevése, és a fürdőzésnek valamint a szerelmeskedésnek sem ilyenkor van itt az ideje. Szent András havában születni viszont kifejezetten előnyös, ezekről az emberekről ugyanis úgy tartják, hogy becsületesek, nemes bölcsek, okosak, takarékosak, jó elméjűek. Minden dolgaikban jámborak, tökéletesen hűek, istenfélők, igazságszeretők és szerencsések.

Ebben a hónapban eleink az elkövetkező évszak időjárására a nyers bükkfáról levágott forgácsból következtettek: ha száraz volt, enyhe időt vártak, ha viszont nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek.

 

Népi megfigyelések novemberre:

- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig

- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik

- ha Katalin kopog, a Karácsony locsog

- Márton olykor fehér lovon jár

- ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében dél-nyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.

Népi mondóka novemberre:

„Ködös Márton után

Enyhe telet várhatsz,

Havas Márton után

Farkast soká láthatsz.

Szent Erzsébet-napja

Tél elejét szabja,

Az András-napi hó

A vetésnek nem jó.”

November 1. - Mindenszentek

A naptárban név szerint nem említett megdicsőült lelkekre, a keresztény egyház vértanúira és szentjeire emlékezünk.

November 2. - Halottak napja

Bár napjainkban a november első napjait a halottak tiszteletének szenteljük, valójában a mindenszentek ünnepe a régebbről való. A halottak iránt érzett tisztelet az ősidők óta létezik, egyetlen naphoz csak 998 óta kötik a megemlékezés ünnepét.

November 3. - Hubert napja

Az ezen a napon ünnepelt Szent Hubertusz (656 k - 727 vagy 728) kezdetben nem nagyon törődött a vallásos kötelességei teljesítésével. Fiatal éveit főleg a vadászat kötötte le, és a legenda szerint csak akkor tért meg, miután az egyik vadászaton az erdőben egy feszületet hordozó szarvasbika örök kárhozattal fenyegette meg, ha nem változtat életmódján. A mennyei üzenetre hallgatva Szent Lambertet, Maastricht püspökét fogadta mesteréül, akinek hatására belépett a szerzetesek közé, és munkájának elismerésként később Liége püspökévé vált. Szent Hubertuszt széles körben tisztelték, és a középkorban számos katonai rendet neveztek el róla. A vadászok ma is védőszentjükként tisztelik.

November 11. - Márton napja

Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi -nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot bizonyos vidékeken "kis farsangnak" is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek.

Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a „Szent Márton lúdja” elnevezés. Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik. A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával ketté vágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján. Márton egyike azoknak a szenteknek, akit nem a halála, hanem az élete miatt kanonizáltak. A Saváriában született Mártont jólelkűsége, emberszeretete, irgalmassága, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelik.

Ez a nap már az Árpád-korban bérlet- és bérkifizető nap volt, de természetvarázsló pásztornap is. A pásztorok ezen a napon egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek barmai legeltették. Ezt a nyalábot nevezték Szent Márton vesszejének, melynek védelmező szerepet tulajdonítottak.

Régen dologtiltó nap volt. Tilos volt e nap mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.

A hiedelem szerint Márton az új bor bírája, mert ilyenkor már iható az új bor.

November 19.  - Erzsébet napja

Árpád-házi Szent Erzsébetre (1207-1231) emlékezik a katolikus egyház. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja II. András kérdőre vonta emiatt. A népi megfigyelés szerint Erzsébet napja körül gyakran megváltozik az időjárás, hideg után enyhülés, enyhe időt követően lehűlés várható, és sokszor ilyenkor esik le az első hó. Ez utóbbira szokták mondani, hogy „Erzsébet megrázza pendelyét", vagy „Erzsike megrázza dunyháját".

Ez a nap az őszi munkák zárónapja. A legények ezen a napon praktikákhoz folyamodtak, pl. párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.

November 22. - Cecília napja

Az egyházi zene és a muzsikusok védőszentje, számos mestermű - főleg festmény és zenemű - ihletője. Egyes legendák neki tulajdonítják az orgona feltalálását. Többfelé ingyenes zenekari koncertet tartanak a neve napján.

November 25. - Katalin napja

E napon a számos pogány filozófus tiszteletét kivívó szentre, mártírhalált halt keresztény hittérítőre, Alexandriai Katalinra emlékeznek, aki a házasságra váró lányok védőszentje, de pártfogójukként tisztelik a fuvarosok, molnárok, fazekasok, bognárok, takácsok is. Katalin napja időjósló és szerelmi varázsnap is. Az ő ünnepe után már az advent következik, amikor is sem lakodalmat tartani, sem táncolni nem szabad. Néhol a legények egész nap böjtöt tartottak, hogy megálmodják, ki lesz majd a feleségük. A lányok pedig gallyakat állítottak vízbe, s ha a gyümölcsfák ágai kivirágoztak, a lány bizony a következő évben férjhez ment. A csallóköziek az időjárást is megfigyelték, úgy mondták, ha "Katalinkor kopog, karácsonykor tocsog".

November 30 - András napja

A hagyomány szerint kereszthalált halt átlósan ácsolt kereszten, innen az andráskereszt elnevezés. András a keleti ortodox egyház védőszentje, kultusza ezeken a vidékeken nagyon erős.

Az András-nap fordulat a naptárban. Az utána következő vasárnap már az egyházi év kezdete, azaz advent első vasárnapja. Katolikus falvakban az advent péntekje szigorú böjtnek számított, húsételt, zsíros ételt egyáltalán nem fogyasztottak. A hívek vasárnap kivételével minden reggel hajnali misére, rorátéra mentek.

András napja a legelterjedtebb férjjósló nap, ólomöntéssel, gombócfőzéssel igyekezetek a jövendőbeli személyét kitalálni. (A gombócokba papírra írva egy-egy férfinevet gyúrtak, és amelyik legelőbb jött fel a víz színére, olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak.) Ólomöntés is volt a fonóban, az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására következtettek. Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.

A Duna menti falvakban, ahol valamikor vízimalmok működtek, a molnárok különösen vigyázták András napját. "András, hazaláss", szólt a figyelmeztetés, ami azt jelentette, hogy a közelgő fagy elől ekkor már ki kellett vontatni az úszómalmokat a Duna-parthoz, a biztos révbe.

Disznóvágás

András napkor, november 30-án kezdődtek a disznóölések. Ahízásra fogott süldők ilyenkorra kigömbölyödta. Az idő pedig elég hideg volt már ahhoz, hogy a hús ne romoljon meg. A gyermekek is nagyon várták ezt az eseményt, mert aznap nem kellett iskolába menniük.

Még alig pitymallott, s már zörgetett a kapun a böllér, azaz a disznóölő koma vagy sógor. A saját disznóját ugyanis senki sem vágta le szívesen. A leszúrt állatot a férfiak szalmával megperzselték, majd tisztára kaparták, mosták a bőrét. Az asszonyok sütötték a vért a reggelihez, tisztították a fokhagymát, mosták a belet töltötték a hurkát, aprították a zsírnak való szalonnát. A böllér bontotta fel a disznót, készítette a kolbászt, sózta a szalonnát. A férfiak segédkeztek neki. A gazda hol itt, hol ott tett-vett, de a legfőbb dolga az volt, hogy szórakoztassa, borral kínálja a többieket.

A nap fénypontjára a disznótorra, nem csak a segítők, hanem a közeli rokonság, a szomszédok, a jó barátok is meghívást kaptak. A hagyományos étrend orjalevessel kezdődött. Töltött vagy toros káposztával, sült hurkával, kolbásszal, pecsenyével folytatódott. A hosszúra nyúlt étkezés hájas pogácsával, rétessel fejeződött be. Vacsora közben vége-hossza nem volt a tréfálkozásnak vidámságnak.

A disznótoros házak ablaka alatt hívatlanul gyakran gyerekek jelentek meg. Ilyen éneket kántáltak:

Eljöttünk mi kántálni-kántálni,

Ablak alatt fát vágni, fát vágni,

Mi is fogtuk fülét-farkát,

Adjanak egy darab hurkát!

Nótázásukért kaptak néhány finom falatot az asztalról.

A lakoma végeztével a vendégek és a háziak még sokáig borozgattak, pipázgattak, beszélgettek, énekeltek, táncoltak. A gyerekeknek sem kellett lefeküdniük, ott téblábolhattak a felnőttek körül. A mulatság végén a vendégek elköszöntek és egy ajtónyitással távoztak. A háziasszony mindenki kosarába tett egy kis kóstolót. E naphoz sok férjjósló szokás kapcsolódik. A lányok ilyenkor egész nap csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak. Éjszaka aztán megálmodták, hogy ki lesz a férjük.

„Aki böjtöl András napján,

Völegényt lát éjszakáján.”