Hagyományok, jeles napok és jóslataink - Május-augusztus

MÁJUS-PÜNKÖSD HAVA-TAVASZUTÓ HÓ-ÍGÉRET HAVA-BIKA HAVA

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban. Maia a föld termékenységét
védelmezi és ő oltalmazza a szaporulatokat.
Ez az utolsó tavaszi hónap, melyben jelentős változás figyelhető meg az időjárásban.
Május 1-én májusfát állítanak a természet újjászületésének szimbólumaként.
A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik.
Ezeknek a több napig tartó ünnepléseknek késői utóda a majális.
A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bontják le.

❓Tudta❓
Május 1.- A Magyar Valetin nap
A Magyar Valentin nap, vagyis május 1-e hajnala, a néplélek szerelmi áhítatának ékes szószólója, nem a
február 14-én tartandó Valetin nap.
A Kárpát-Medencében sajnos már kihalófélben, de él még a májusfa állítás szokása, mint a szerelmesek
ünnepe.
A legények kiszemeltjük vagy kedvesük kapujába, ablaka alá színes szalagokkal díszített zöld ágat, vagy
kisebb-nagyobb fákat állítanak.
A legények bandákba verődve, egymást segítve indultak a fáért, majd közösen állították fel a fát, melynek
kérgét lehántották és így kötözték a lányos ház kapujához.
A fákat virradatig őrizni kellett, ugyanis a rivális udvarlók elcsúfíthatták az őrizetlenül hagyott ajándékot.
Nagy dicsőség volt a lányoknak májusfát kapni, mely nagykorúságukat is jelezte, ekkortól már eljárhattak
bálokra, mulatságokra.
De nem csak szép üzenetet közvetített ez az ajándék, a rossz hírben álló lányoknak is kedveskedtek
kiszáradt ágakkal, melyre rongyokat, lyukas fazekat akasztottak.

Május 4.
Flórián napja
Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje.
A Mura-vidéken Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt tüzet gyújt, a
kezét megmossa és szétpermetezi a vizet, hogy ne okozzon a tűz veszedelmet.
Lendva környékén azonban ezen a napon egyáltalán nem raknak tüzet.
A század elején még a göcseji falvakban a kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem
sütöttek.
Szegeden Flórián a sörfőzők, fazekasok, tűzoltók, kéményseprők patrónusa is volt.
Szegeden ezért is a sör tréfás neve flóriánvíz volt.

Május 6.
Babvető János napja
A népi kalendárium szerint ekkor vetik a hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét babot, mert
így csak a fagyosszentek - Pongrác (05.12.), Szervác (05.13.) és Bonifác (05.14.) - után kel
ki, és nagy valószínűséggel már nem fagy el.
Májusi népi megfigyelések
Májusi csendes eső, növeli a vetést.
Száraz május, száraz esztendő.
Ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen.
Ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz.
Nagyon meleg május után esős június következik.
Ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk
hallani mennydörgést.
Sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz.
Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz.
Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek
kendtök.
Májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég.

Május 12.
Fagyosszentek
A magyar néphit szerint a májusi fagyot a három szent haragjában hozza az országra.
Pongrác subájában megfagyott
Szervác a folyóba fulladt
Bonifácot halálra csípték a szúnyogok
Úgy tartják, hogy a fokozatosan melegedő idő után, pár napra visszahozzák a kora reggeli
fagyokat, ami a friss hajtásokat, rügyeket, vetéseket tönkreteheti.
A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre
változnak, gyakoriak az éjszakai fagyok.
Uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el.
Ekkor a gyümölcsösökben is kis tüzeket gyújtottak a fagy elűzésére.
TUDTA
A Rábaközben a hideget furfanggal akarták távol tartani.
A naptárban átírták a május hónapot decemberre, hogy becsapják a "három ácot".
Ha a szentek a tréfát értették, akkor jókedvükben mégiscsak napsütéses időt, és bőséges
szőlőtermést hoztak.

Május 13.
Áldozócsütörtök
Jézus mennybemenetelének ünnepe, húsvét utáni negyvenedik nap a mai. Ettől a naptól
kezdődnek az elsőáldozások. Ezen kívül számos templom búcsúnapja. A sok-sok búcsújáró
hely közül a Gyugyi Urunk Mennybemenetele nevet viselő templomot szeretnénk bemutatni.
A kis Árpád-kori templom hazánk egyik szakrális gyöngyszeme. A helyreállított templom
minden évben várja a búcsúra érkező zarándokokat.
❓TUDTA❓
A Rábaközben a hideget furfanggal akarták távol tartani.
A naptárban átírták a május hónapot decemberre, hogy becsapják a "három ácot".

��Ha a szentek a tréfát értették, akkor jókedvükben mégiscsak napsütéses időt, és bőséges
szőlőtermést hoztak.

Május 16.
Nepomuki Szent János napja
A hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentje.
Tiszteletére valóságos vízi körmeneteket rendeztek. Baja városában a Jánoska-eresztést
eleinte csak a vízimolnárok ünnepelték.
Estefelé kihozták a szent szobrát, zöld ágakkal, templomi zászlókkal, fáklyával, égő
gyertyákkal dereglyére vagy kompra vitték, és egy feldíszített emelvényre állították. A
dereglyét kivilágított, feldíszített csónakok követték. A vízi körmenet evéssel-ivással,
mulatsággal fejeződött be a főtéren.

��A pünkösdi király választás��
A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. Versengés útján választották
(lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki
egy évig ingyen ( vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában.
Hatalma néhol egy napig, de gyakrabban egy évig tartott.
��A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön
meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt
minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait.
☝️A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.
PÜNKÖSD-A Szentlélek eljövetele
Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus
mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.
"Mikor a magyar nép ezer esztendővel ezelőtt vállalta az európai életformát, ez akkor egyet
jelentett a keresztény vallás felvételével. Régi "pogány" ünnepei helyett új ünnepeket ült
eztán nékünk. De az új ünnepek szokásaiban belementette a maga ős hagyományait,
sajátos szemléletét, s hallatlan szívóssággal őrizte azokat. Ki nem látná, hogy pl.
pünkösdölő ceremóniája, csak azért van, hogy a végén elmondhassák az ősi bőségvarázsló
szavakat: „Akkora legyen a kenderünk, mint a kiskirálynénk”. "
https://www.mkkiado.hu/dalolo-rabakoz-520?keyword=da
Pünkösdkor a csíksomlyói Mária-kegyhelyre, a Szűzanya csodatevő szobrához való
pünkösdi zarándoklat kiemelt vallási esemény. Minden évben több százezer ember
zarándokol Somlyóra és vesz részt Boldogasszony, Babba Mária tiszteletére tartott
körmeneten, szentmisén.
Ha pedig a természetben járunk jusson eszünkbe, hogy Pünkösd idején borul virágba a
pünkösdirózsa, az egyik legrégebbi kultúrnövényünk.
Pünkösdölés a hagyományban:
„Pünkösdölés A Dunántúlon napjainkig élő szokás a kislányok pünkösdi királyné járása. A
kiskirályné fölé felesleges, nincs párja kendőt tartanak, van, ahol le is takarják vele, s úgy
vezetik a házakhoz. Közben rózsaszirmokat is szoktak hinteni. Ha nem takarják le a
kiskirálynét, akkor éneklés végeztével a mellette álló két nagyobb lány fölemeli, és azt
mondja:

-Akkora legyen a kentek kendere, mint a mi kiskirálynénk. Ha letakarva viszik, akkor a
végén a háziasszony takarja ki, s ezt mondja: - Na hagy lám, milyen a kiskirálynétok, ides-e
vagy savanyú? No, látom, elég ides, jöhet az ajándék.
Van hely, ahol ilyenkor komolynak kell maradnia a kiskirálynénak, mert ha elmosolyodik,
akkor nem adnak ajándékot, csak azt mondják: „Büdös káposzta”.
Nemesládonyi pünkösdölő:
Elhozta az Isten
Piros pünkösd napját
Mi is meghordozzuk
Királné asszonykát,
- Nem anyától lettem,
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján
Hajnalban születtem.
- Verje meg az Isten
Futó paripáját,
Egye meg a rozsda
Fényes kis csizmáját.
Öreg asszonyoknak
Csutora borocska,
Öreg embereknek
Töltött galambica.
Gyere be rózsám, gyere be,
Csak magam járom idebe, ide be.
Három cigánylegény hegedül, hegedül,
Csak magam járom egyedül, egyedül.
A pünkösdölés végeztével a kislányok ajándékot kapnak. Régen kosarukba lisztet és tojást
tettek a háziak. Ebből készítették a „királné istercet”. Ezt elfogyasztották, aztán daloltak,
táncoltak.” Barsi Ernő Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában könyvéből.

MÁJUS 25.
Szent Orbán napja
A fagyosszentek utolsója, a szőlőmívelők és a velük közös érdekű kádárok és kocsmárosok
félve tisztelt patrónusa.
A szőlőket azért helyezték oltalma alá, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Erre
utal, hogy az egri kádárcéh Medárddal együtt választotta patrónusának.
Ha ezen a napon lehűl a levegő és a vizek befagynak, akkor a szőlőt igen súlyos kár éri.
Mivel az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára
a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy
védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Ha Orbán napján fagy van akkor ősszel a
vincellérek nem szüretelnek- így a népi megfigyelés.
A "finom modorú szent" védencei elég neveletlenek.
Ha neve napján szép idő járja, a további jó időért könyörgő körmenetek, szőlőjárások
résztvevői hálásak, kegyesek a szenttel, szobrát felvirágozzák, borral öntözik, kelyhébe friss
cseresznyét raknak.
Ha az időjárás a könyörgések ellenére rossz volt, a szegény szent megszégyenítése nem
maradt el. Kővel dobálják, leköpdösik, megpálcázzák, csupasz feneküket kínálják feléje.-
ezzel is hatni próbáltak rá meg az időjárásra.

Szegeden úgy tartják, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a
kalendáriumba.
Egy történet szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a
kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve ugyan hova került.
Amikor megtudta, bánta, hogy nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani
a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.
Hazánkban csak egy-két szólás és közmondás illetve napjához fűződő néphit ápolja a
hírnevét.
"Ha Orbán napja szép akkor, bő lesz az esztendő."
"Ha Orbán nevet, a szőlő sír "
"Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő."

JÚNIUS – SZENT IVÁN HAVA – NYÁRELŐ – NAPISTEN HAVA

Június egyik legzivatarosabb hónapunk.
��Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor
a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok, ám
a nyarat élvezők ezt még nemigen veszik észre. Az optikai csalódáshoz hozzájárul a nyári időszámítás is,
amely késő estig nyújtja a nappalt.
��A meteorológusok Nyárelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Napisten havának
nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Gödölyetor (Eper) hava elnevezést használták júniusra, a hónap régi
magyar (katolikus) neve pedig Szent I(st)ván hava.
Mit jövendöl a 100 éves naptár Június hónapra?
"Szép idő lesz, ha Szent János bogara igen fénylik, ha az égen sok bárányfelhő létez, ha a
dongók este sűrűen repülnek.
Rossz idő vagy eső szokott lenni, ha sok béka jő elő, ha a macskák nyalják, tisztítják
magukat, ha a tyúkok a porban fürdenek, ha a kutyák füvet rágnak, ha a vakondok magasra
túrnak."

Nép megfigyelések Szent Iván havában
��Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik.
☔️A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe.
��"Margit felhőtől fél, égi háborút vél."
��Ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága.
��Ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sült
almát ehetünk.

Június 3.
Úrnapja
��Úrnapján a szép idő bő termést jelez.
A pünkösd utáni második hét csütörtökje. Az ekkor tartott körmeneteknél úrnapi sátrakat készítettek a
falukülönböző pontjain. Ezeket növényekkel díszítették.
��Az asszonyok őrizték a felvirágzott úrnapi sátrakat, nehogy a virágokból más falubeli lányos anya
elvigyen, mert azzal elvinné a helybéli lányok szerencséjét, azaz a másik falu lányai mennének előbb
férjhez.
��Úrnapja ünnep volt, amikor nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem lehetett dolgozni.
��A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna.

Nyárelőhöz kapcsolódó népi mondóka:
"Ha száraz a nyár eleje
Szent Víd
Bő esőt hoz, szavamra, ezt
Elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek.
János-napi zivatar
Negyven napig elvakar."
Június 5.
Környezetvédelmi világnap
1972. június 5-től 16-ig tartották Stockholmban az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet
viselő környezetvédelmi világkonferenciáját.
A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában
nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-
ét.

Június 8.
Medárd napja
A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Az emberek félelemmel kémlelik
június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi
meteorológia.
A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező
hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a
csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már
május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik.

Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül,
befejeződik.
Ezt a jelenséget - amely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós, Cholnoki
Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján "európai nyári monszunjelenség"-
nek nevezte el.
Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és
örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. A június 8-ához pedig nem szabad
ragaszkodnunk, mivel az esősebb időszak rendszerint már korábban megindul. Valószínű,
hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, hogy ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú
esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még
soha nem fordult elő 40 napi tartó eső. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással
lehetett a szabály kialakulására.

Június 10.
Margit napja
Antiókhiai Szent Margit tizenöt éves volt, amikor mártírhalált halt. A naptári helye miatt van
kapcsolata a a retek növénnyel - bizony, szó sincs esetében a higiénia hiányáról.
Retkes Margit néven azért emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge
maradjon, de ekkor van a káposzta-, a lenvetés ideje is.
A néphit szerint ezen a napon nem nyitnak ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a
légy.
A hiedelem szerint "Margit asszonya legyek királynője és ezen a napon minden konyhába
beereszt egy kötővel". Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet
szétszórták a házban
Ez a nap a retek, káposzta, len vetésére és tyúkültetésre is alkalmas ez a napalkalmas.

Június 13.
Páduai Szent Antal napja
Páduai Szent Antal ferences rendi szerzetes, a szembetegek, a gyulladásban szenvedők
oltalmazója.
A templomokban gyakran látni szobrát adománygyűjtő perselyekkel. Az adományokból a
szegényeket támogatják.
Csorna település védőszentje.
Sok állattartással kapcsolatos hiedelem fűződik ehhez a naphoz. Nem fogták be az
állatokat,vagy láncon hajtották át, s a gazda közben azt kívánta: „Legyetek erősek mint a
vas, tartsatok össze, mint a lánc, s Páduai Szent Antal őrizzen meg a vadállatoktól!”
Régen az orbánc nevű, sebekkel járó, fájdalmas betegséget Szent Antal tüzének
nevezték, ráolvasással gyógyították.
Éppen ezért az asszonyoknak nem volt szabad lisztbe nyúlni, nehogy keléses legyen a
kezük, kerülték a tüzelést, nehogy utolérje őket az orbánc. Más helyeken viszont éppen
ellenkezőleg szokás volt a rituális tűzgerjesztés.
Férjjósló nap: a lányok egész nap vízen és kenyéren böjtöltek, éjfélkor gyertyát gyújtottak,
átléptek az ágyon, és a tükörben állítólag meglátták a jövendőbelijüket.

Június 15.
Vida-Vid-Vidus napja
A népi kalendárium jeles napként tartotta számon június 15-ét.

Szent Vitus ókeresztény vértanú babonás hiedelmekkel átszőtt ünnepét.
Nyárkezdő napnak tartották sokfelé, merthogy a pásztorok tapasztalása alapján általában
ilyenkor fordul meg az időjárás.
A göcseji nép szerint Vid napján jönnek ki a rákok a folyó partjára, jelezvén a várva-várt
időváltozást.
A napfényt árasztó Vitus jó és bő termést, esője, hidege hetekig tartó hűvös borongást és
silányabb gabonahozamot mutat.

Június 24.
Szent Iván napja
A fény ünnepe ez a nap, hiszen a nyári napfordulótól csupán 3 nap választja el. A
szentivánéji tűzgyújtás és a hozzá kapcsolódó énekek az év leghosszabb napját
ünnepelték. A XVI. Század óta jelen van a magyar népi hagyományban a Szent Iván napi
tűz, bár már az ősmagyarok tűzimádatát is dokumentálták a kortársak. Mágikus célú volt a
szentivánéji tűzgyújtás, de gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. A máglyát gallyakkal,
illatos virágokból és gyógynövényekből rakták.
Az ünnep fénypontja a tűzugrás volt. Azt a vágyat fejezte ki, hogy a Nap mindig olyan
magasra hágjon, mint e napon. A tűzugrásnak termékenységfokozó hatást tulajdonítottak,
és jósoltak belőle a lányok házasodására is. Fontos, hogy ki kivel ugrik párban, ki előtt ér
földet.
A tűzgyújtás alkalmával a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának
gyógyító erőt tulajdonítottak.
Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a
falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a
dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít.
Szent Iván a korán elhunyt gyermekek védőszentje. A gyermeküket korán elvesztett
fiatalasszonyok, a tüzet körülülő gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, míg ők maguk nem
ehettek belőle.

Június 27.
Ezen a napon ünnepeljük I. Szent László királyunkat, a magyar lovagkor példaképét,
mondáink hősét, az egyik legnépszerűbb magyar szentet. A középkori hazai mondák és
legendák egyetlen szentünket sem magasztalták úgy, mint László királyt.
Emléke előtt tisztelegve hadosztályt is neveztek el róla.
Szent László nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is korának egyik jelentős
személyisége volt, a magyar legendárium egyik legkedveltebb alakja Hunyadi Mátyás
mellett.
Népszerű szentünk és neve mindmáig az egyik legkedveltebb férfinév hazánkban.
Szent László királyunk a lövészek védőszentje is egyben, minden esztendőben
megemlékeznek e napról, így június 27-e táján megszaporodnak a bemutatók, lőversenyek
hazánkban.

Június 29.
Péter és Pál napja
Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve "Péterpálkor"
megszakad.

Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai
közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a
mesteravatást.
A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja
a kezében.
Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban.
Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a
betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az
aratást.
Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni
tudó részes aratókat és a napszámosokat.
A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig
biztosan férjhez megy.

2021.06.29. - június 29. 
Ma 565 éve rendelte el a pápa a déli harangszót.
A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-i,
nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a Magyar Királyság déli kapujának tartott
végvárat Hunyadi János megvédte a muszlimok támadásától.
1453. május 29-én az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451–1481) elfoglalta
Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a „városok városát”. Az ifjú uralkodó
felvette a Hódító melléknevet, és a várost hamarosan birodalma fővárosává tette –
szimbolikusan is kifejezve politikai ambícióit: ő a bizánci császárok örököse, aki igényt
formál azok hajdani világuralmára.
Európa alig ébredt fel a döbbenetből, amikor Mehmed szultán félelmetes serege 1456-ban
Magyarország ellen, a térség egyetlen számottevő hatalma, az oszmánok régi balkáni
riválisa ellen indult.
III. Callixtus pápa (1455–1458) keresztes hadjáratot hirdetett, és június 29-én imabullájában
elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység
védelmében. Így buzdítsák mindazokat, akik a hódítók ellen küzdenek! A pápa felhívása
szokatlanul nagy visszhangra talált. 1456 nyarán minden eddiginél nagyobb – főként
csehekből és németekből álló – keresztes had gyülekezett Bécs környékén.
A keresztesek azonban soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Hunyadi János,
Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János
(Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt
keresztesei, parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvár
falainál 1456 júliusában.
A Konstantinápolyt meghódító szultánra az utolsó összecsapás napján, július 22-én
Hunyadiék súlyos vereséget mértek. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a
túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a Hunyadi János és Kapisztrán János által vezetett
sereg győzelmet aratott.
A pápai rendelkezésnek és Hunyadiék győzelmének híre közel egy időben érkezett meg
Budára és Bécsbe. Így nem véletlen, hogy a déli harangszó mindennapossá váló gyakorlata
rövidesen átértelmeződött, és a köztudatban ma már inkább a győzelem emlékeként él.

Igaz, maga a pápa, amikor augusztus 6-án, az Úr színeváltozásának napján értesült a
győzelemről, elrendelte, hogy e napot az egész kereszténység ünnepként tisztelje.
A pápa később számos más oklevélben is úgy említi a déli harangszót, mint a
nándorfehérvári csodáért szóló hálaadást. A korábbi pápai bulla megújításával VI. Sándor
pápa a jubileumi szentév közepén, 1500. augusztus 9-én már arról rendelkezett, hogy a
harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a
kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.
1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény
világban minden délben szólaljon meg.
Felhasznált forrás: Vajdasági Könyvtári Hírlevél

JÚLIUS-SZENT JAKAB HAVA-NYÁRHÓ - ÁLDÁS HAVA - ARATÁS HAVA
A római naptárban a hónap eredetileg a "fantáziátlan" Quintilis, "Ötödik" nevet viselte, mivel
az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt.
I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e
hónap 12. napján született.
A nyár legmelegebb hónapja és sokszor a szélsőséges időjárás jellemzi.
A természet bőséggel ontja gyümölcseit, terményeit ezért is nevezték régen a székely
naptár szerint Áldás havának.
A gazdák számára ez a hónap volt a legnagyobb munka, a gabona betakarításának ideje.

Július 2.
Sarlós Boldogasszony napja
A keresztény hit szerint az áldott állapotban lévő Szűz Mária ezen a napon látogatta meg
rokonát, az ugyan csak várandós Erzsébetet, aki később Keresztelő Szent Jánosnak adott
életet.
Boldogasszony a várandós édesanyák, szegények, fogságban szenvedők és a halottak
oltalmazója.
A "sarlós" elnevezés utal a búzaaratás kezdőnapjára és a munkaeszközre is amivel
kezdetben az aratást végezték.
A Csallóközben ünnepélyes volt az aratás első napja. „Jézus segíts!” fohásszal indultak,
megemelték a kalapjukat. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a
templom falához tették, s a pap megszentelte.
Ezen a Mária-ünnepen sokfelé tartanak templomi búcsúkat.
Térségünkben Sarlós Boldogasszony oltalma alatt álló plébániák: Mezőörs, Tényő,
Kapuvár, Kópháza, Kimle, Bodonhely.
Júliusi népi megfigyelések:
Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie.
Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart.
Ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas.
Ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz.
Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz.

Július 13.
Margit napja
Sokfelé Mérges Margitnak csúfolták ezt a napot, mert sokszor esőt, zivatart hozott, és
megzavarta az aratást.
Antiókhiai Szent Margit a legendája szerint július 13-án halt mártírhalált, mindössze tizenöt
évesen.
Margit napja negyvenes nap.
A hiedelem szerint, ha ezen a napon esik, dörög, villámlik, vihar dühöng, akkor 40 napig
ilyen időt várhatunk. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a
Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.
Termésjósló nap is Margit napja. Régen azt vallották, ha Margit napján esik, a dió, a
mogyoró lehullik vagy férges lesz.
Margit napi szokások:
Antióchiai Szent Margit a gyermeket szülő asszonyok segítője.
Doroszlón úgy tartják: „Margit meg Anna napján rajzanak a kis legyek.”
Ilyenkor kezdték meg a szabadban, a folyókban, patakokban, tavakban való fürdést.

Július 15.
Henrik napja
A vallásos hívek a tizenkét apostolra emlékeztek ezen a napon. „Apostolok oszlása” –
mondogatták, ha mennydörgés támadt, remélve, hogy az égiháború szétoszlik, és
folytathatják az aratást.
Szlavónia református községeiben (Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu) a háziasszonyok
próbaképpen ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.

Július 20.
Illés napja
Ezen a napon gyakoriak a viharok. Illés az Ószövetség legnagyobb prófétája, aki "Tüzes
szekéren, tüzes lovakkal forgószélben ment fel az égbe".
Ezen a napon munkatilalmat tartottak, hisz aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba bele
csaphat a villám, a termést pedig elverheti a jég.

Július 22.
Mária-Magdolna napja
A hagyomány szerint a bűnös életből megtért Mária Magdolna hajával Krisztus lábát
törölgette.
Ezért régen szokás volt a lányok hajából egy keveset levágni, hogy az még hosszabbra
nőjön.
Időjárásjóslás is kötődött a naphoz, hisz úgy vélték, ezen a napon esnie kell az esőnek,
mert Mária Magdolna siratja bűneit.
Szépségvarázsló nap is volt, az ekkor levágott leányhaj varázserővel bírt.

Július 25.
Jakab napja
A régi magyar naptár szerint a hónap róla kapta a Szent Jakab hava nevet. Jakab az első
vértanúhalált szenvedő apostol volt, aki a zarándokok, búcsújárók, utasemberek, hajósok
Védőszentje. Vándorbottal és tarisznyával ábrázolják.
Jakab nevét a növények között is megtaláljuk: július végén érik a jakabalma s a
Székesfehérvár környékén termő jakabszőlő és ezen a napon szedik fel a fokhagymát is.

A Jakab-napi időből különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra. Néhány helyen úgy
vélték, Jakab napján virágzik a hó, mert ha ilyenkor sok a felleg, akkor télen sok hó lesz.
Július 26.
Anna nap
Szűz Mária édesanyjának ünnepe a mai. A bibliai név jelentése: Isten kegyelme, könyörület;
kedvesség.
Ő volt a példája az anyák önfeláldozó szeretetének s az asszonyi gondoskodással
összefüggő foglalkozással élőknek.
Az asszonyok máig hozzá könyörögnek gyermekáldásért.
Szent Anna tiszteletére több településen építettek kápolnát, templomot, s ezeknél a
névnapján búcsút tartottak.
Az Árpád-kortól kezdődően a népszerű női nevek közé tartozik Magyarországon.
A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Szép idő
esetén e napon szedték az ún. annababot. A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta
asszonyi dologtiltó nap. Anna napja kedvelt ünnep, mulatsággal, bállal való
megünneplésére ma is virágzó szokásként említhetjük a füredi Anna-bált.

AUGUSZTUS

Augusztust a kánikula havának tartják, de nevezik még nyárutónak, új kenyér havának is.
Őseink e hónapot Aranyasszony havának nevezték, a régi kalendáriumokban pedig a
legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk.
A mai napon Vasas Szent Péter napja van.
E napon emlékeznek arra, amikor is egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol
láncra verve őrizték Szent Pétert.
Mivel augusztus elseje balszerencsés nap, ezért nem jó ómen ezen a napon házasságot
kötni.
A Mura vidékén a szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert azt feltételezték, a
szőlőszemek leperegnek a fürtről.
Egyes vidékeken viszont ez a nap patkányűző napként ismert.
Fotó: Szegedi Vasas Szent Péter szobor

Augusztus 10.
Lőrinc napja
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos
lesz. Azt mondják, ha Lőrinc napján szép idő van, hosszú lesz az ősz, és jó gyümölcstermés várható.
Tűzoltók, cukrászok, pékek fordulnak Szent Lőrinchez égési sérülések esetén.

Augusztus 15.
Nagyboldogasszony napja
A legrégebbi Mária-ünnep, Mária mennybemenetelének ünnepe, sokfelé búcsúnap. A magyarok számára
különleges jelentőséggel bír, hiszen Szent István hazánkat Szűz Mária oltalmába ajánlotta.

��Virágokat és gyógynövényeket szentelnek, s a megszentelt növények füstjével gyógyították a betegeket.
��A Mura vidékén élőknél ez is dologtiltó nap, főleg a sütés kerülendő, mert a tűz kicsaphat a kályhából,
kemencéből.
��Drávaszögben e napon keresztet vágtak a fákba, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.
��A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű bor lesz
abban az évben.
��Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15 - szeptember 8) között
ültetett tyúkok sok tojást tojnak.

Augusztus 16.
Rókus napja
Az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének a névnapja.
Szent Rókus vagyonát felosztotta a szegények között, és elzarándokolt Itáliába, ahol akkor pestisjárvány
tombolt. Életét a pestises betegek ápolására, gyógyítására tette fel, állítólag érintésével meggyógyított
rengeteg embert.
Itáliában maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön meg, a város melletti erdőben húzódott
meg. A legenda szerint egy kutya látta el élelemmel, és nyalogatta a sebeit, ennek köszönhetően gyógyult
meg. Így lett a kutya Szent Rókus ábrázolásainak állandó szereplője.

Augusztus 20.
Szent István napja

Mária Terézia rendelkezése szerint 1774 óta államalapító királyunk ünnepe augusztus 20. Először 1818-
ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére.
��E nap az új kenyér ünnepe és a málna szedés ideje is.
��Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert a vízi szellemeket nem szabad megzavarni.
��Ettől a naptól kezdve mennek el a gólyák.

Augusztus 24.
Szent Bertalan napja

Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje.

Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az
őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású, s úgy vélték, ha
egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.